Éjszaka zsibbad a kezem

A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál, először többnyire éjszaka jelentkezik leginkább 40 és 70 éves kor között majd a tünetek nappal is megnehezítik a kezek használatát. Ha egy ideget ugyanis rendszeresen erőhatás ér, a nyomás, kompresszió tünetei idővel megmutatkoznak rajta: vérellátása csökken, az ideghez tartozó területen fájdalom, zsibbadás, gyengeség, érzészavar jelentkezik.

Ez az állapot szintén okozhat zfogtechnikus jászberény sibbadást, bizsergő érzéhalászlé keszegből st asvk hu ltelefonszám tudakozó 20 ábakban, talpakban, de érintheti a karokat szabó ádám bicikli és kezeket is. B-vitamin hiány: számos probfertőzött kullancs lém15 át okozhat, beleértve a vérszegénységet és a végtagbizkirchhoff esztergom sergést. Csak Éjszaka Zsibbad A Kezem — Vacationplac Miután ébredés után enyhül a nyomás, az idegek gyorsan visszakapcsolódnak az aktív hálózatba, aminek első jelei a tűszúrásszerű fájdalmak.

Ez történhet a kéz egyik legfőbb idegével, a tenyéri felszín közelében futó medianus ideggel is az ún. Ez az ideg a csuklónál egy szűk csatornán keresztül éri el a kézfejet, azokkal az inakkal együtt, amelyek az ujjakat mozgatják.

Ezt a csatornát egy meglehetősen merev, erős szalag zárja le. Mivel ebben az "alagútban" egyetlen rugalmas elem van, a kéztőideg, ezért a kompresszió hatására ez nyomódik össze, ami az ideg vérellátását rontja. Ilyenkor jellemzően a hüvelyk- a mutató és a középső ujj, a tenyér kapcsolódó része és a csukló erőtlenedik el, illetve kezd zsibbadni, fájni.

Bármilyen, merev test- és kéztartással, egyoldalú terheléssel járó, gyakran ismétlődő mozdulatsor előidézheti a kéztőalagút szindrómát. Számítógépet használók, valamilyen kézi szerszámmal dolgozók, pincérek, de akár kézi kötéssel vagy gitározással foglalatoskodók is tapasztalhatják a kézen jelentkező fonák érzékelést, vagyis zsibbadást, bizsergést, az először inkább éjszaka, majd nappal is jelentkező fájdalmat, a hüvelykujj izmainak merevségét, gyengeségét, a fogás erőtlenné, ügyetlenebbé válását.

Nemcsak a kéz túlerőltetése, hanem bizonyos sérülései is okozhatják a kéztő éjszaka zsibbad a kezem szűkülését, az ideg elszorítását. A tapasztalatok szerint a görcsös, merev, stresszes testtartás, a dermedt vállizmok is hozzájárulnak a kéztőalagút szindróma kialakulásához.

Az ellazítás, a rendszeres átmozgató testedzés sokat segíthet. Vannak olyan betegségek is, amelyek hajlamosíthatnak erre, mert folyadék-visszatartással járhatnak, így a kéztőalagút beszűkülésével, a nyomás növekedésével járhatnak.

Ilyenek például a keringési zavarok, az elhízás, az ízületi gyulladások, a köszvény, a hormonrendszer betegségei és változásai cukor- és pajzsmirigybetegség, klimax, terhesség. Ha nem sikerült megelőzni a kéztőalagút-szindróma kialakulását, a kezelése éjszaka zsibbad a kezem egyszerű. Kezelni, illetve a tüneteket enyhíteni fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel lehet, ennél azonban jóval nehezebben teljesíthető, hogy néhány hét pihenésre volna szükség, és kerülni kellene azokat az egyoldalú terheléseket, amelyek kiváltották.

Mi okozza ezt az átmeneti bénultságot? Fotó: Freepik Ha oldalt fekve, ugyanabban a testhelyzetben töltjük az éjszaka huzamosabb részét, és a karunk a törzsünk alá szorul alvás közben, reggelre szinte elhal: egy ideig érzéketlen, gyenge, erőtlen, nehezen mozgatható, nem engedelmeskedik, illetve zsibbad, mintha sok-sok tű szurkálna benne. A kart rázogatva, mozgatva, dörzsölgetve pár perc után elmúlik ez a kellemetlenség, de addig szinte ijesztő is lehet. Ez nem teljesen igaz: a jelenség fő oka az érintett artériák összenyomása, a keringés részbeni akadályoztatása mellett inkább a kart, a kézfejet, vagy az ujjakat mozgató idegek kompressziója, ami a végtagokat az aggyal összekötő idegek működését, a jelzés továbbítását akadályozza.

Ha a konzervatív kezelés nem hatásos, műtétre is szükség lehet - ez esetben az ideget szorító szalagot vágják át.