A hüvelykujjai nagyon fájnak


Továbbá az egyes adatok melletti valószínűségeket a más adatokkal kapcsolatos, már megállapított valószínűségek fényében kell értékelnünk. Draper érvével a hüvelykujjai nagyon fájnak a rossz problémájával foglalkozó teista általában keresztény filozófusok számos kritikát fogalmaztak meg. Alston, ; Plantinga, ; Van Inwagen,3 E kritikák érvelésmódja eltér egymástól.

Draper egyik kritikusa, Daniel Howard-Snyder azt állította, hogy tévesek Draper valószínűségi becslései: a szóban forgó jelenségek nem valószínűbbek a közömbösségi hipotézis, mint a teizmus alapján. Howard-Snyder, A többi kritikus különböző filozófiai megfontolások a hüvelykujjai nagyon fájnak viszont azt állítja: bár igaz vagy igaz lehethogy az O által leírt jelenségek valószínűbbek HI, mint a teizmus alapján, de ez nem teszi a teizmust irracionálissá, nem indokolja, hogy HI-t átfogó világmagyarázatként egyértelműen preferáljuk a teizmussal szemben.

A jelen tanulmányban — terjedelmi okokból — csak Howard-Snyder ellenérveivel foglalkozunk, elsősorban azért, mert az érv védelmezése a többi kritikussal szemben megköveteli, hogy előzetesen az ő érveit cáfoljuk meg. Hiszen ha Drapernek már ab­ban sincs igaza, hogy az általa vizsgált tények valószínűbbek HI, mint a teizmus alapján, akkor még kevésbé lehet igaza abban, hogy emiatt HI-t racionálisan preferálnunk kell a teizmussal szemben.

Draper és Howard-Snyder Howard-Snyder azt állítja, hogy nem csak O-ról, hanem O egyes összetevőiről is meg tudjuk állapítani, hogy külön-külön egyik sem valószínűbb HI, mint a teizmus alapján. Hogyan érvel emellett? Howard-Snyder egy, szerintem helyes alapelvet alkalmaz a két hipotézis összevetésénél. Azt állítja, hogy az érző lények életének biológiai meghatározottsága, és az, hogy ami általában történik velük, az ezekből a biológiai meghatározottságokból következik, nem valószínűbb HI alapján, mint a teizmus alapján.

Egyfelől HI nem tartalmaz semmit, ami indokolná, hogy a világban biológiai lények legyenek egyáltalában, vagy hogy ezeknek a biológiai lényeknek a a hüvelykujjai nagyon fájnak és fájdalma ilyen vagy olyan legyen. Másfelől az kétségtelen, hogy Isten teremthetett volna érző lényeket, amelyeknek nincs testük, és semmiféle biológiai meghatározottság sem igaz rájuk, de az viszont nagyon is várható, hogy ha egyszer valamilyen biológiai feltételrendszerben teremtette meg az élőlényeket, akkor megengedi, hogy ez a feltételrendszer magyarázza általában az élőlények futó boka sérülés. Nézzük most meg az egyes valószínűségeket.

O1 azt rögzíti, hogy az erkölcsi döntésekre képes lények az emberek biológiailag hasznos fájdalmakat és élvezeteket élnek át. Draper szerint ez azért erősen várható HI alapján, mert az erkölcsi döntésekre képes lények a hüvelykujjai nagyon fájnak felépítése hasonlít a nem-morális ágensekére.

Csakhogy, mint láttuk, Howard-Snyder szerint ez éppúgy lehet a teizmus, mint HI mellett szóló evidencia. Draper érve azon áll, vagy bukik, hogy a teizmus hipotézise alapján O1 valamiért nem várható. De miért ne lehetne Istennek valamilyen indoka a morális lények biológiailag hasznos örömeinek és fájdalmainak a megengedésére?

fájdalom az egész lábon artrózisos kezeléssel közös mézeskalács

Az egyik ilyen indok lehetne például az, hogy az élvezet önmagában jó! Véleményem szerint Howard-Snydernek igaza van abban, hogy Istennek lehetnek indokai arra, hogy biológiailag hasznos fájdalmakat és örömöket engedjen meg a morális döntésekre képes lényeknek is. Draper érvét csak kevéssel kell módosítanunk ahhoz, hogy kiállja ezt a kritikát.

Ugyanis Isten részéről indokolt lehet ugyan, hogy megengedje a morális ágensek biológiailag hasznos örömét és szenvedését, de ez a biológiailag hasznos öröm miért fáj az ízületek térdei fájdalom nem határozhatja meg a morális ágensek életét ugyanúgy, mint a nem-morálisakét.

Mindkét kéz hüvelykujjai fájnak

Amennyiben Isten létezik, a morális ágensek örömeinek és szenvedéseinek legalábbis általában és jelentős részben morális céljai kell, hogy legyenek, ezért ezek általános struktúrája, s megoszlása életükben nem lehet azonos legfeljebb véletlenül, kivételes esetekben az állatokéval. Azonban azt látjuk, hogy nagyon sok esetben az emberek életének minőségét és időtartamát egyaránt teljesen meghatározza a biológiailag hasznos öröm és fájdalom, ugyanúgy, ahogyan az állatokét.

Ez pedig a teizmus alapján nem várható. Draper szerint ez is azért valószínű HI alapján, mert a morális ágensek az emberek és a morális döntésekre nem képes ágensek az állatok testfelépítése hasonló, továbbá tudjuk már O1hogy az emberek biológiailag hasznos fájdalmakat és örömöket szenvednek el, tehát indokoltan várjuk ugyanezt az állatok esetében is.

Howard-Snyder szerint Draper érvelése itt is azon áll, vagy bukik, hogy talált-e valamilyen tényezőt, amely miatt O2 határozottan nem valószínű a teizmus alapján. Draper úgy gondolja, hogy mivel az Isten indokai a fájdalom és az öröm megengedésére a morális ágensek esetében legalábbis részben morális indokok, ezért Isten a nem-morális lényeknek kevesebb biológiailag hasznos örömet és fájdalmat kellene, hogy megengedjen, mint a morálisaknak.

Howard-Snyder szerint ez igaz, de semmi sem szól amellett, hogy semennyit sem kellene.

A kézmasszázs nagykönyve by Mária Katona - Issuu Tartalomjegyzék A kéz leggyakoribb betegségei - Súlypont Ízületklinika Kéz — Wikipédia A reuma és a számítógépes munka is rizikófaktor Mindkét kéz hüvelykujjai fájnak Öszszetett és sokoldalú mozgásképessége révén megannyi dolog elvégzésére, sokrétű információ kifejezésére képes. Nemcsak szerkezetében nagyszerű, az emberi munka koordinálásában nélkülözhetetlen, hanem eszközkészítésre is alkalmas. Mindkét kéz hüvelykujjai fájnak az anatómiai adottság, hogy az ember hüvelykujja a négy ujjával szemben helyezkedik el, lehetővé tette számára kezének harapófogószerű használatát, a markolást, a fogást, bizonyos tárgyak megtartását.

Miért ne lehetnének A hüvelykujjai nagyon fájnak morálisan elfogadható indokai a nem-erkölcsi lények biológiailag hasznos örömeinek és fájdalmainak a megengedésére? És honnan tudjuk, hogy az állatok nem ugyanannyival kevesebbet szenvednek-e és örülnek-e az embereknél, amennyivel kevesebb indoka van Istennek az ő örömük, illetve fájdalmuk megengedésére? Mi több, a hüvelykujjai nagyon fájnak indokunk van arra, hogy kifejezetten ezt gondoljuk.

Ugyanis az intelligencia és az organizmusok komplexitása arányában nő a fájdalomra és az örömre való képesség is, ezért valószínűleg az állatok kisebb intenzitású fájdalmakat és örömöket élnek át, mint az emberek.

Howard-Snyder azonban itt is arról feledkezik meg, hogy tudniillik Istennek lehetnek ugyan nem morális indokai az öröm és fájdalom megengedésére, azonban az ezen indokok miatt megengedett tényállások aligha eshetnek egybe legfeljebb ritkán és véletlenszerűen a morális indokok miatt megengedettekkel.

Márpedig az állati egyedek és fajok nemritkán ugyanolyan meghatározónak élik meg életükben a hüvelykujjai nagyon fájnak biológiailag hasznos örömet és fájdalmat, mint az emberi lények, ez pedig olyan tény, amely a teizmus alapján nem várható.

Draper szerint a biológia törvényei alapján tehát HI alapján is indokoltan várjuk azt, hogy sok biológiailag felesleges fájdalom és öröm biológiailag megmagyarázható, érthető biologically aproppriatede morális szempontból megmagyarázhatatlan lesz, míg a teizmus alapján valamilyen összefüggéseket kellene felfedeznünk az ilyen fájdalmak és örömök és valami­lyen erkölcsi javak között. A teizmus alapján ez lenne várható.

Másrészt a teizmus alapján inkább azt várhatjuk, hogy az érző lények boldogok lesznek, mint ennek az ellenkezőjét, tehát a biológiailag felesleges fájdalom ezért is valószínűbb HI mint a teizmus alapján. Végül a biológiailag nem hasznos fájdalmaknak is másképpen kellene megoszolniuk az erkölcsi döntésekre képes, s az azokra nem képes lények között.

Fájnak az ízületei? Kopás vagy ízületi gyulladás lehet - A hüvelykujjai nagyon fájnak

Howard-Snyder azt állítja: Draper indokai arra, hogy O3-at a teizmus mellett valószínűtlennek tekintsük, nem megfelelőek. Ami a morális lényeket illeti, mint láttuk, semmi sem szól amellett, hogy ne lehetnének Istennek a morális ágensek biológiailag hasznos szenvedésének és fájdalmának megengedésére valamilyen nem morális jellegű indokai… Ha pedig emellett nem szól semmi, akkor amellett sem szól semmi, hogy a biológiailag nem hasznos örömnek és szenvedésnek ne lehetne valamilyen indoka Isten tervében.

Howard-Snydernek azonban ugyanúgy nincs ebben igaza, mint O1 esetében. A teizmus alapján nem feltétlenül kell azt várnunk, hogy a morális ágenseknek nem lesznek biológiailag felesleges örömei és szenvedései De indokoltan várjuk a teizmus alapján azt, hogy valamilyen, az ő morális ágens voltukkal összefüggő indokok rendszere határozza meg azt, hogy milyen biológiailag felesleges örömök és szenvedések hatékony kenőcsök a lábak ízületeire meg az egész életüket, annak tartamát és alapvető minőségét, s éppen ezért ennek az indokrendszernek szisztematikusan el kell térnie attól, amely az állatok biológiailag felesleges örömeit és szenvedéseit indokolja.

Következésképpen azok a biológiailag felesleges örömök és szenvedések, amelyek egyértelműen meghatározzák a morális ágensek sorsát, csak véletlenszerűen és ritkán lehetnek azonos jellegűek az állatokéival.

Ezzel szemben azt találjuk, hogy sok­féle, a biológiai adaptációt egyáltalán nem szolgáló öröm és szenvedés egyformán meghatározóan van jelen bizonyos embercsoportok és az állatok életében például a szökőárak. Ennél is sokkal inkább várható a teizmus alapján, hogy a morális ágensnek nem tekinthető lények ne éljenek át biológiailag felesleges, jóllehet biológiai szempontból természetes fájdalmat és örömet. Ugyanis O1 és O2, a hüvelykujjai nagyon fájnak biológiailag hasznos örömök és fájdalmak létezése, Howard-Snyder szerint, éppoly valószínűvé teszi a biológiailag felesleges, de biológiailag a hüvelykujjai nagyon fájnak fájdalmak és örömök létezését a teizmus, mint HI alapján, tehát HI és a teizmus között önmagukban kellene megfelelő indokot találni arra, hogy miért lenne O3 kevésbé valószínű a teizmus, mint HI alapján.

Tegyük fel, Howard-Snydernek ebben igaza van. Úgy gondolom azon­ban, hogy van ilyen indokunk a Draper által felhozottakon kívül is. Felmerül ugyanis a kérdés: HI mellett mi a célja a biológiai feltételrendszer által magyarázott, de biológiailag céltalan örömöknek és fájdalmaknak? A HI-ista nyugodtan válaszolhatja azt, hogy lehet, hogy nincs semmilyen céljuk, s lehet, hogy valamilyen számunkra teljesen érthetet­len céljuk van.

Meggyőződésem szerint azonban HI és a teizmus nem szimmetrikusak ebben az értelemben. HI ugyanis a teizmusnál kevésbé a hüvelykujjai nagyon fájnak hipotézis.

Ízületi gyulladás a hüvelykujjban: így szüntethetjük meg!

HI egyrészt magában foglal több lehetséges hipotézist a biológiai lét tényei, például az öröm és a fájdalom megoszlásának a magyarázatát illetően. Másrészt ezek a lehetséges hipotézisek külön-külön sem járnak olyan specifikus következményekkel a valóságot illetően, mint a teizmus. A teizmus szerint Isten egyrészt mindenható és a hüvelykujjai nagyon fájnak, másrészt morálisan tökéletes, ezért az, amit Ő teremt, csak céljainak tökéletes megvalósulása lehet, tehát csak olyasmi, ami morálisan elfogadható.

De ha HI igaz, akkor a HI által leírt lehetséges valóságmagyarázó tényezők működésének önmagukban nagyon sokféle következményük lehet a természet rendjét illetően, mert ezeknek a lehetőségeknek a körét nem korlátozza sem a hüvelykujjai nagyon fájnak, hogy csak morálisan elfogadhatóak a lábujjízületi tünetek kezelése, sem az, hogy csak valamilyen tudatos cél megvalósulásai lehetnek, sem pedig az, hogy csak ilyen célok, törekvések tökéletes megvalósulásai lehetnek.

Következésképpen, hogyha bármely jelenség a valóságban nem látszik valószínűnek sem a teizmus, sem HI alapján, akkor ez kisebb episztemikus nehézséget jelent a HI-ista, mint a teista számára. Ha megpróbáljuk Isten konkrét céljait meghatározni a nem-emberi lények életének biológiailag megmagyarázható, de biológiailag feleslegesnek tűnő jelenségeit illetően, akkor látnunk kell, hogy ezek valószínűleg csak valamilyen biológiai célok lehetnek.

Komplex organizmusok vagy egész ökoszisztémák létrejötte és kibontakozása. Más szavakkal a kérdéses biológiai célokhoz logikai szükségszerűséggel hozzátartozik, hogy mesterséges csípőfájdalom olyan természeti törvények és feltételek mellett realizálhatók, amelyek magukban hordozzák ugyanezen célok tökéletlen megvalósulásának az esélyét is. Ez ugyan lehetséges, de semmi nem szól mellette.

Istentől az várható, mindenható és mindentudó lévén, hogy a céljait megvalósító mechanizmusok az élő organizmusok felépítése és működésük törvényszerűségei hézagmentesen illeszkedjenek az elérni kívánt célhoz. Az állatok biológiailag felesleges, de biológiailag jól magyarázható fájdalmainak és örömeinek tehát sokkal plauzibilisebb magyarázata HI, mint a teizmus. Draper második érve O3 HI melletti nagyobb valószínűsége mellett az, hogy azt várnánk a teizmus alapján: az érző lények boldogok legyenek több örömet és kevesebb fájdalmat éljenek át.

Ámde Howard-Snyder szerint, ami az állatokat illeti, egyszerűen nem tudjuk, hogy valóban kevesebb biológiailag felesleges örömet és fájdalmat élnek-e át, mint amennyi a teizmus alapján várható.

fáj a lábízületek ivás után egy ujj interfalangeális fájdalma

Csakhogy némely állatok és fajok életét a bio­lógiailag felesleges szenvedés a SAD teljesen értéktelenné, keservessé és röviddé teszi, ez pedig olyasmi, amit a teizmus alapján aligha várnánk. Ami az embereket illeti, kétségtelen tény az, hogy a legtöbb ember úgy érzi: több örömet szeretne az életébe, mint amennyivel ténylegesen rendelkezik, némelyek pedig úgy érzik, szinte teljesen örömtelen az életük.

Csakhogy Howard-Snyder szerint semmi sincs a teizmusban, ami azt involválná, hogy az emberek a hüvelykujjai nagyon fájnak az életben feltétlenül boldo­gok lesznek. A teizmus alapján várható boldogságot Isten megadhatja az embereknek a túlvilágon.

Howard-Snydernek azonban nincs teljesen igaza. Egyrészt a túlvilág létezése a teizmusnak nem magától értetődő kiegészítése. Súlyos filozófiai érvek szólnak ugyan amellett, hogy Istennek, ha létezik, túlvilági életet kellene adnia az emberek számára.

A középső ujjak ízületei fájnak. Fájdalom az ujjakban: ezt jelezheti

Ámde ezek az érvek nem konkluzívak. Semmi sem zárja ki a teizmus alapján, hogy az embereknek csak ez az egy életük van. Ez esetben viszont az emberek viszonylagos boldogtalansága ebben az életben könnyen HI javára billentheti a mérleget. Másrészt, ha van is túlvilág, a teizmus alapján akkor is azt várnánk, hogy az emberek ebben az életben is a hüvelykujjai nagyon fájnak legyenek. Prima facie akkor is azt várhatjuk a teizmus alapján, hogy az emberek ebben az életben nagyjából boldogok lesznek, ha van másik élet.

Draper érvelésének harmadik része azt állítja: a teizmus alapján indokoltan várnánk, hogy a biológiailag felesleges szenvedés vagy legalábbis a legtöbb esete és bizonyos erkölcsi jó dolgok például az erény és az igazságosság között találjunk valamilyen összefüggést amely miatt Isten megengedi azt.

Azonban nem találunk ilyen összefüggéseket. HI alapján pontosan ez lenne várható, s ezért HI-t preferálnunk kell a teizmussal szemben.

Gyógyszer fájdalom az ujjak ízületeiben

Ez valószínűvé teszi, hogy nagyon sok jó dol­got még nem fedeztünk fel, hanem csak később fogunk felfedezni. Ezért könnyen lehetséges, hogy Isten a biológiailag céltalannak tűnő rosszat olyan jó dolgok kedvéért engedi meg, amelyekről még nem tudunk. Howard-Snyder a komolyzenei remekművek és a slágerek, a minőségi borok és az egyszerű asztali borok, valamint az igazi, mély szerelem és a gyermekszerelem közötti különbséget hozza fel ennek az elvnek az illusztrálására.

Feltehető ezért, hogy Isten a biológiailag értelmetlen szenvedést ezeknek, a számunkra most de talán a jövőben is… felfoghatatlan javaknak a kedvéért engedi meg.

Fájnak az ízületei?

Önmagukban Howard-Snyder érvei plauzibilisek. Valóban létezhetnek olyan csodálatosan jó dolgok tényállásokamelyeket csak a következő évezredekben fogunk felfedezni, vagy annyira bonyolultak, hogy el sem tudjuk mibenlétüket gondolni.

Az azonban sokkal kérdésesebb, hogy ezek a tényállások erkölcsileg megfelelő indokot jelentenek, jelenthetnek-e Isten számára a Draper által leírt jelenségek megengedésére. Ugyanis Isten nem engedheti meg amennyiben jó az érző lények szenvedését olyan kozmikus célok, javak kedvéért, amelyek a kérdéses élőlények tapasztalataitól, érzéseitől függetlenek.

Miféle, általunk még elképzelni sem tudott vagy évszázadok múlva felfedezendő jó dolog indokolhatta Isten számára, hogy megengedje a SAD-nak ama szívszorító példáit, amelyeket tanulmányunk elején írtunk le, vagy akár a dinoszauruszok kihalását? Összefoglalóan tehát, miközben Howard-Snyder jó néhány releváns kritikai megfontolást hozott fel Draper érvével szemben, érvei megítélésem szerint nem döntik meg Draper konklúzióját: az érző lények szenvedéseinek világunkban található mennyisége és megoszlása a teizmus ellen szól, viszont HI alapján nagyon is várható.

Az evolúció elmélete feltárta, hogy a A hüvelykujjai nagyon fájnak élővilága a természetes kiválasztódás révén alakult ki egy sok millió éves folyamat során, amely megszámlálhatatlan állatfaj szenvedésével és kihalásával járt.

Ennek a szenvedésnek nincsenek olyan magyarázatai, mint amelyekre a teisták az emberi szenvedés magyarázatánál hivatkozni szoktak: sem az akaratszabadság, sem a heroikus erények kiformálása, sem a túlvilági boldogságra való előkészítés, sem a szenvedésből a hüvelykujjai nagyon fájnak emberek számára adódó morális tanúságok nem indokolhatják.

Éppen ezért az evolúcióval kapcsolatos ismereteink egyértelműen megerősítik David Hume még az evolúcióelmélet felfedezése előtt megfogalmazott filozófiai meglátásait: ha a természetnek van tervezője, az csakis egy, az örömmel és fájdalommal, a jóval és a rosszal szemben közömbös Teremtő lehet, akihez semmi okunk hálával, tisztelettel vagy engedelmességgel viszonyulni.

A hüvelykujjai ízülik és fájnak

A darwinizmustól a vallásos hitet féltő kreácionistáknak tehát — a maguk szempontjából — talán több igazuk volt és van, mint általában gondoljuk. In: Howard-Snyder, Daniel ed. Indiana University Press, Bloomington, Indianapolis, — Draper, Paul : The Skeptical Theist.

New Essays. Cambridge University Press, Cambridge, — Farkas Henrik : Élet a tengerben. Móra, Bp. Faith and Philosophy. Proceedings of the Aristotelian Society. Supplementary Volume. Petzsch, Hans : Uránia Állatvilág. Szalai Miklós : Létezik-e Isten?

a térd erek károsodása fájdalom minden ízületben

Ateista érvek a mai angolszász filozófiában. In: Tomberlin, James E. Philosophy of Religion, Ridgeview Publishing Co. The Evidential Argument from Evil. A második, Van Inwagen kritikáira is válaszoló kifejtése az érvnek: Draper, Az érvet magát azonban nem érinti, hogy ateista vagy agnosztikus álláspont alátámasztására használjuk.

McCord Adams,

10 otthoni gyakorlat a gerincszűkülethez Dr. Andrea Furlan, PhD